Ha az Egyesült Királyságban tartózkodsz, elkerülhetetlenül belebotlassz a halloween-i ünnepségekbe. Szeptember végén megjelennek a boltokban a maszkok és arcfestékek, meg a töklámpások. Majdnem olyan nevezetes ünnep, mint a karácsony, csak ijesztő.
Így ma 3 saját történetemet hoztam el nektek, melyeket a Halloween ihletett.
Nem is olyan rég barátaimmal gy új játékban kezdtünk. Ők kitaláltak egy szellemnevet, megadtak 4-5 szót, és nekem kerekítenem kellett egy történetet hozzá. Íme a három kedvencem.
1. Az edinburghi Élesztőszellem
Edinburgban eléggé gyakran lehet élesztő szagot érezni, különösen a késő esti és kora reggel órákban. Még a világ 5 legszagosabb városa közé is beválasztották, többek között emiatt. Így, mikor meglátogattam egy barátomat a fent nevezett városban,magától értetődő volt, hogy ezzel a ténnyel kezdenünk kell valamit.
A történet kulcsszavai lassan körvonalazódtak, én pedig szabadon engedtem a fantáziámat. A kötelező elemek: William Wallace, haggis, a valaha élt "legangolabb" ember, élesztő, whisky és kilt.
Most pedig engedjátek meg, hogy elmeséljem nektek az edinburghi Élesztőszellem véres történetét.
Még a régi időkben történt, William Wallace életében, hogy seregének új szakácsra volt szüksége. Így hát Wallace (aki később Mel Gibbsonként híresült el...) parancsba adta, hogy keressenek egy szakácsot számára. Egyetlen ember jelentkezett az állásra, azt állítván, hogy ismeri a tökéletes haggis titkát. Mindenkit elkápráztatott tudásával, ám szörnyű titkát senki sem sejtette. Ugyanis ő volt Edward John Smith, a valaha élt "legangolabb" ember, aki életcéljául tűzte ki, hogy annyi skóttal végez, ahánnyal csak tud. Az általa töltött haggis pedig nem készült másból, mint emberhúsból. Wallace katonáit mészárolta le, és töltötte bele birkagyomrokba. De egy problémával nem tudott mit kezdeni, ugyanis a skót emberek húsa mindig whisky szagot árasztott. Így élesztőt kevert a haggis-be, ezzel nyomva el az árulkodó szagot. Maga Smith is mindig élesztőszagot árasztott. Egy este azonban leleplezték gyilkos missziója közben, és ármánykodása azonnal kiderült, mikor is kilt-jén skót vért találtak, s kiltje egy darabját a gyilkosság helyszínén fedezték fel. Wallace ítélte halálra és rendelte el kivégzését Edinburgh-ban. Edward John Smith szörnyű halált halt Skócia fővárosában, s szelleme ebbe sose nyugodott bele. Bosszúja még a síron túlról is hajtja, s Edinburgh utcáin kísért, borzasztó élesztőszagot árasztva. Áldozatai orrában ez az utolsó szag mely megül, mielőtt bosszúálló szelleme lemészárolja őket az éjszaka folyamán.
2. Az ír Tüsszentőszellem
Az játék folyamán, és a társaság egyik tagjára tüsszögésroham jött rá. Ez nem jelentett mást minthogy meglátogatott minket az ír Tüsszentőszellem, kinek történetét azonnal meg is alkottuk.
A segítségem pedig a következő négy szó volt: a kobold, a 4 levelű lóhere, a krumpli és a mérges tömeg voltak.
Így nem volt más hátra, mint hogy elmeséljem az ír Tüsszentőszellem történetét...
Egyszer régen, Írországban élt egy gonosz kobold, aki élete céljaként tűzte ki, hogy a valaha volt legnagyobb csibészséget követi el. Így egy napsütötte reggelen kisétált a közeli krumpliföldekre, és az összes palántát átváltoztatta négylevelű lóherévé. A közeli falu lakói először csodának tekintették a jelenséget, de egy idő után jókedvük és ámulatuk alábbhagyott, mikor is rájöttek, hogy valószínűleg az egész évi termésük nyomtalanul eltűnt, és valószínűleg éhezni fognak a télen. A kobold a mező szélén, egy bokorból figyelte az eseményeket, és igyekezett nem hangosan nevetni, azonban hirtelen tüsszentenie kellett. A hangos zaj elárulta rejtekhelyét, és a falu lakói felháborodva közeledtek hozzá. Először szépen kérték, hogy adja vissza a termést, de a gonosz kobold csak nevetett rajtuk, esze ágában sem volt. Ekkor az egyik ember megragadta, a többiek pedig elkezdték kövekkel dobálni. Az elkeseredett tömeg agyonverte a gonosz koboldot, és ahogy az kimúlt, a lóhere visszaváltozott krumplivá. Azonban a kobold szelleme nem nyugodott békében, és azóta is visszajár az emberek közé. Új mókája, hogy áldozatait halálba tüsszögteti, mivel neki is ez okozta a vesztét. Bosszút áll kínzóin és mindenkin, aki az útjába kerül. Szerencsétlen áldozatai pedig az ő összevert arcát és gúnyos vigyorát látják utoljára, mielőtt a tüsszögéstől szemük szétrobban a és kiadják a lelküket.
3. A Csattogó
Nem sokkal később egy másik ismerősöm rendelte meg saját kísértethistóriáját.
A felhasználható segítségeim: kollégium, estélyi ruha, virág, fűtés
Így nem maradt más hátra, el kellett mesélnem a Csattogó történetét...
Történetünk nem is olyan régi, mint azt gondolnátok. Valahol Budapesten volt egy kollégium, messze földön híres bulijairól. Minden fiatal egyetemista ide szeretett volna bekerülni, annak ellenére, hogy a hideg néha elviselhetetlen volt, és valahányszor megpróbálták beüzemelni a fűtést, a csattogó hangok az alagsorban elviselhetetlenné váltak. Számtalan szerelő próbálta meg orvosolni a problémát, azonban egyiküknek sem sikerült. Egyik szerelő egy elszáradt virágocskát találtak az alagsorban, termését egy koli lakónak adta, aki elültette a növényt. Az kihajtott és csodálatos vérvörös virágokat hozott még a tél közepén is. Azon a napon, mikor a virág kihajtott, egy új lakó jelent meg, akit azelőtt senki sem látott. Összeverve és koszosan mászkált a szobában, ahol a virág is volt. Ez volt az utolsó, amit a kollégiumról valaha is lehetett hallani, ugyanis aznap éjjel álmukban lakói halálra fagytak, s halálukban egy lidércnyomást láttak...
Volt ugyanis egy szilveszter, azóta sem felejtették el, akik ott voltak. A bálkirályt fogadásból rávették, hogy öltözzön be nőnek, és vegyen fel egy csodaszép estélyi ruhát. Ő lett a legszebb "lány" a bálban, és pár lelkes segítőnek köszönhetően álcája olyan megtévesztő lett, hogy egy fiatalember fejét el is csavarta azon nyomban. Egész éjjel fizette az ál-lánynak az italokat, még egy kis fehér virágot is adott neki, ám amikor éjfélkor meg akarta csókolni, az állítólagos "lány" felfedte magát, ezzel bolondot csinált a szerencsétlenből. Dühében a fiatalember bosszút esküdött, és amikor a "leányzó" az alagsorba ment átöltözni, követte, s egy baltával agyonverte a fűtőtesteknél. Ahogy a csont nekiütődött a radiátoroknak, a zaj elviselhetetlenné vált. Így találták meg másnap reggel vérbe fagyva a bálkirályt, s a kis virágocska, amit kapott elázott a vérében. A fűtőtesteket soha nem lehetett teljesen rendbe hozni, és a hatalmas bulik sora is megtört aznap éjjel.
Azt rebesgetik azonban, hogy azon az éjszakán, mikor a kollégium valamennyi lakója halálra fagyott álmában, az épület újra zenétől volt hangos, melyhez foghatót csak egyszer lehetett hallani, egy újévi bálon. Az ablakokban árnyakat lehetett látni, akik úgy táncoltak a sejtelmes fényben, mint akik utolsó táncukat lejtik ezen a világon.
Remélem tetszett a halloweeni különkiadásom, borzongós éjszakát kívánok mára!
Remélem tetszett a cikkem, korábbi írásaimat itt találjátok.