Ahogy öregszünk, és egyre bölcsebbek leszünk, feltételezhetnénk, hogy szép lassan főzni is megtanulunk. Vagy legalábbis elsajátítjuk annak a művészetét, hogy ne haljunk éhen. 

Mai cikkemet annak szentelem, hogy bemutassam, mit főz egy egyetemista. Előre szeretnélek figyelmeztetni titeket, hogy nem lesz sétagalopp, nem gourmet séfek vagyunk.Viszont cserébe szórakoztató lesz, megígérhetem.

1. Mélyhűtött pizza vár a nap végén. (elnézést, egészséges életmód) Szeretnénk rendesen enni. De nap vége van, fáradtak vagyunk (vagy lusták... De ha ez a porbléma, magadra vess!). A fáradtság pedig legyőzi a főzést iránti késztetést. Így lesz a pizza a meggyötört egyetemista ropogós őrangyala. 

2. Szeretnél egy-két olasz fogást elfogyasztani? De nem engedheted meg magadnak? (Esetleg megint elbuliztad a pénzt? Na, szégyelld magad!) De semmi gond, egy kis paradicsomszósz és penne tészta megoldás minden gondodra. La Dolce Vita. 

3. Na jó, most jött el az ideje a tényleges főzésnek (A tényleges itt erősen idézőjeles. Akárcsak a főzés.). Rendben, kezdjünk hozzá! A számunkra legegyszerűbben beszerezhető hús a csirkemell, így abból indulok ki. Vedd elő a serpenyőt (az a lapos kerek edény), melegítsd fel, ne felejtsd ez az olajat. (Kihagyod, aztán csodálkozol, hogy miért füstöl az edény...) Ha forró, tedd bele a hagymát, aztán a csirkét. Sózd meg. Na és akkor nézzük, mi van még otthon? Szárított fűszernövény és pirospaprika (amit aranyáron szereztél be, mert külföldön vagy). Mehet bele. Várj, maradt egy kis vörösbor tegnapról? Adj neki! Esetleg egy kis bors is mehet bele. (Elnézést kérek azoktól, akik tudnak főzni, és e sorok láttán úgy döntöttek, növesztenek 1-2 ősz hajszálat. ) Nézd, csirke fűszersó! Miért is ne, elvégre csirkét főzöl...  Rendben, most próbáld meg nem odaégetni. És tálald egy kis készen kapott rizzsel. 

Engedjétek meg, hogy megmagyarázzam a fenti jelenséget. Aminek tanúi voltatok, az az úgy nevezett egyetemi főzés. Lényege, hogy a kis értelmiségi palánta szárnyait próbálgatva megpróbálja kihozni a legjobbat magából, és minden finomságot, amit csak talál belepakol készülő ebédjébe. (Ha hiszitek, ha nem, az a csirke igen is finom lett! Íme a képen láthatjátok is)

4. Mivel a gyomrom mostanra már lázadozik, megpróbálom kiengesztelni egy kis salátával. Ez igazán egyszerű: némi jégsaláta, paradicsom, uborka, pár helyi sajt, és kész is van. Elronthatatlan.

5. Eléggé szánom-bánom, de fel kell fednem egy sötét titkot. Az időhiány, a túlhajszoltság és a fáradtság miatt néha a vacsoránk csupán egy jó nagy pohár víz és a remény a szebb jövőt illetően. 

 Remélem tetszett a cikkem, korábbi írásaimat itt találjátok.